A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fekvése

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A város a Gödöllői-dombságon terül el, a Cserhát közelében, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádiMagas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Története

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb, mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Neve

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399március 9-énVisegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Nevezetességei

  • műemlék római katolikus templom1777-benMigazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Jézus elé egy gyermeket hoznak.
  • plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Szűz Mária,Szent János evangelista és Mária Magdolna.
  • római katolikus temető1806 és 1849 közötti vörösmárvány sírkövek
  • református templom1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
  • medve- és farkasmenhely
  • Veresegyházi Termálfürdő