A web és a weblapok
A web az internet egyik információs szolgáltatása. Az információt weblapok tárolják vagy
weblapokon keresztül érjük el. A weblapok úgynevezett hipertext dokumentumok.
A weblapokat és a hozzájuk csatolt fájlokat webszerverek teszik elérhetővé.
A böngésző a szerverről kéri le a dokumentumot. Ehhez a http-protokollt hasz-
nálja. A weblap kódját tartalmazó fájl mellett a képeket és egyéb médiumokat
szintén le kell töltenie. Lassúbb kapcsolat vagy nagyobb méretű fájlok esetén megtör-
ténhet, hogy a szöveget már látjuk, de a képet vagy a videót még nem.
A webszerveren webhelyeket (websites) hozhatunk létre.
Ha egy webszerver több DNS-névvel (IP-címmel) rendelkezik, akkor több webhelyet tud
tárolni. Egyetlen IP-cím esetén a portszámot használhatjuk a webhelyek megkülönbözteté-
sére. A webhely mappáját bármelyik elérhető számítógépen elhelyezhetjük. Ha a szerve-
ren több webhelyet hozunk létre, akkor ezeket a webhelyeket virtuális webszervereknek
hívjuk.
A webhely mappáját kezdőkönyvtárnak (home-könyvtárnak) hívjuk. Ez a mappa tartal-
mazza a webhelyhez tartozó weblapokat és egyéb fájlokat. A mappát a lokális hálózaton
A különböző szolgáltatások kiindulópontjaként szolgáló, interaktív webhelyet portál-
nak nevezik. Az internetes erőforrások eléréséhez gyakran használunk portálokat. A por-
tál kifejezést sokszor egyszerűen a webhely szinonimájaként alkalmazzák.
A webhelyek DNS-névvel (IP-címmel) és egy speciális sorszámmal, az úgynevezett
portszámmal azonosított mappák.
A webszerver olyan hálózati erőforrás,amely kiszolgálja a böngészők kéréseit,
nyilvántartja a dokumentumokat, és kezeli az engedélyeket. Általában a szükségesprogramokat futtató számítógépet is webszervernek hívják.Hipertextnek nevezzük azoknak a dokumentumoknak a rendszerét, melyek más fájlokra mutató hivatkozásokat tartalmaznak. A hivatkozásokat böngészőprogrammal követhetjük. A hivatkozást az eredeti angol kifejezés alapján gyakranlinknek hívják. A hipertext-rendszer manapság a szövegen kívül más médiumot (képet, videót, hangot) is magában foglal,
ezért gyakran hipermédiának nevezik.
W E B L A P O K K É S Z Í T É S E
megoszthatjuk, így a felhasználók közvetlenül megnyithatják, módosíthatják weblap-
jaikat. A kezdőkönyvtár logikailag a webhely gyökérkönyvtára (virtuális főkönyvtára).
Ha egy weblapot vagy bármilyen másik fájlt fel akarunk tenni a webre, akkor a kezdő-
könyvtárba, vagy annak valamelyik alkönyvtárába kell másolnunk. Ezt a folyamatot
publikálásnak nevezzük.
A webhelyen kijelölhető egy alapértelmezett dokumentum (default weblap). Ha a fel-
használó a URL-ben nem adja meg, hogy melyik fájlt kéri le, akkor a webszerver az alap-
értelmezett dokumentumot küldi el. Az alapértelmezett weblapok leggyakoribb elne-
vezése: index.htm(l) vagy default.htm(l), de tetszőleges fájlt kijelölhetünk alapértelmezett
dokumentumnak. Az alábbi két URL például egyenértékű egymással:
http://www.origo.hu, http://www.origo.hu/index.html
Ha saját webhelyet készítünk, akkor ismernünk kell a webszerveren beállított alapértel-
mezett fájlnevet.
Az alapértelmezett weblapot homepage-nek vagy honlapnak nevezik. Ez egyben a web-
hely kezdőlapjának tekinthető. A honlapot gyakran összekeverik a webhellyel, mert
ugyanúgy hivatkozhatunk rájuk.
A webhelyen általában mappákba rendezik az egyes felhasználók weblapjait vagy a kü-
lönböző témakörökhöz tartozó fájlokat.
1
A mappának nem kell a webhelyen belül elhe-
lyezkednie, a webszerverről elérhető bármely mappa csatolható a webhelyhez. Ezért eze-
ket a mappákat a webhely virtuális könyvtárainak nevezik.
A hivatkozásnál a webhely DNS-nevét kiegészítjük a mappa nevével, például:
http://www.origo.hu/nagyvilag
A mappához szintén hozzárendelhetünk kezdőlapot, melynek nevét nem kell megadni
a URL-ben. Az alábbi két URL hatására például a böngésző ugyanazt a fájlt tölti le:
http://www.origo.hu/nagyvilag, http://www.origo.hu/nagyvilag/index.html
A weblapszerkesztő programokkal HTML-dokumentumokat készítünk. A HTML a hiper-
text leíró nyelv (HyperText Markup Language) rövidítése. Maga a HTML-kód egyszerű
szövegszerkesztővel, például a Jegyzettömbbel olvasható, módosítható. Így azonban megle-
hetősen kényelmetlen és fárasztó munka weblapot készíteni. A weblapok összeállításához
weblapszerkesztő programokat használunk.
A weblapszerkesztő programok között nagyon változatos alkalmazásokat találunk.
A kódszerkesztők csak a HTML-kód megírásához nyújtanak segédeszközöket. A rejtett
kódos (WYSIWYG) szerkesztőkkel a szövegszerkesztőknél megszokott eszköztárak és
menük segítségével készíthetjük el és formázhatjuk a weblapokat. A webhelyszerkesztők
olyan programok, melyekkel már nemcsak önálló weblapokat készíthetünk, hanem teljes
webhelyek szerkesztésére, felügyeletére, karbantartására alkalmasak. A professzionális
szerkesztőprogramok nagyobb programcsomagokat alkotnak. Fejlett grafikus tervezőfelü-
lettel rendelkeznek. Kezelik a weblapok objektumait, elősegítik a programozást.
Kiemeljük, hogy több ingyenes böngészőprogram tartalmaz beépített weblapszerkesz-
tőt. Közéjük tartozik a Netscape vagy a magyarul is elérhető Mozilla. A Mozillát mind a
Linux, mind a Windows alatt használhatjuk weblapok létrehozására. A tankönyv írásakor
már folyamatban volt a Mozilla HTML-editorára épülő Nvu 2
(new view: új látvány) önálló weblapszerkesztő honosítása. Az Nvu-t elsősorban a Linuxhoz fejlesztették ki, de windows-os változata is elkészült.
A modern office-alkalmazások HTML-konverterrel rendelkeznek, ami a dokumentu-
mot weblapformátumban tudja elmenteni. A szöveges dokumentumok mellett tábláza-
tokat és prezentációkat is képesek HTML-kódba átalakítani. A HTML-formátumot
általában a Mentés ablakban, a fájltípusnál választhatjuk ki. Ilyenkor nézzük végig a be-
állítási lehetőségeket! Gyakran megadhatjuk a weblap címét és más tulajdonságait.
|
